A kék tündérek népe - kelták II.

A druidák szimbólumai

Az örök körforgást és az élet útját jelképező spirál volt a druidák leggyakoribb szimbóluma. A kifelé haladó spirál a születés és az élete, a befelé haladó a halál, elmúlás jelképe. A pogány hagyományban sokszor jártak spiráltáncot a természet megújítása, a körforgás elősegítése érdekében. Ezt főként tavasszal a kelta Beltane ünnepen, május elseje éjszakáján.
A kettős spirál a természet meghalását és újjászületését, a világ kettős természetét mutatja
A triskele, a háromkarú spirál motívum. Egy közös pontból kiinduló, az óramutató járásával ellentétes irányba forduló három spirál jelkép. A kelta kozmológia hármasságát: a földet, eget és a tengert jelképezi, melynek mozgató ereje a tűz. A triskele a természet harmóniáját, tökéletességét fejezi ki.
Az emberek legősibb motívuma a kör. A végtelen, vagy a tökéletesség jelképe. A druidáknak az önmagába visszaforduló kígyó jelképezi. Ilyen kör szimbólum a torques nyakperec. De az egyenlőséget szimbolizálja Arthur király kerek asztala is, amelynél ülve mindenki egyenrangú.
A körbe írt kereszt a napkerék, vagy Wotan-kerék. A négy részre osztott kör a pogányság, a kereszt pedig, a keresztény vallás szimbóluma, ezek ötvözése képpen jött létre a kelta kereszt. A kelta kereszteket többnyire kőből faragták és szent helyeken, emlékműveknél állították fel. A napkerék vonalai a négy égtáj, az év négy évszaka, a négy őselem, a közepe az isteni erő, a tökéletesség, az ötödik elem jelképe.
Fontos jelkép és mágikus eszköz a tojás. A druidák gyógyításra és a negatív energia pozitívra fordítására használták. Másrészről a teremtésmítoszok fontos eleme volt a világtojás, amelynek hasadásával létrejött a világ.
A férfierő és a termékenység jelképe volt a szarvas agancs, vagy a szarv is. Ezeket leginkább csaták alakalmával tették sisakjukra az erő tudatosítása, megfélemlítés végett. Ugyanakkor a druidák sokszor használták varázslásaik során. A szarvasagancs a természet körforgását, a bika szarv a gazdagságot jelképezte.
A kelták szent növénye és fontos jelképe volt a tölgy és az azon élősködő fagyöngy. Minden törzsnek, törzsközösségnek saját szent fája volt, a bile. Ez a fa a törzs területének központjában állott és a biztonság, az egység jelképe volt. Úgy gondolták, amíg a fának baja nem esik, az ő erejük biztosítva van. Szent fának tartották még a berkenyét, tiszafát, és a kőrisfát. A kelták úgy tartották, a fák az emberek ősei. Sok más nép is egy fa ősapától és egy fa ősanyától eredeztette magát.
Szent növénynek számított még a fagyöngy, melyet a druidák varázslásra használtak. A szent növény távol tartotta a gonoszt és biztosította a termékenységet. A fagyöngyöt csak aranyból készült ollóval volt szabad levágni, hogy ne érje a földet két másik druida egy fehérvásznat tartva a fa alá, elkapkodta a szent növényt.
Egy modern elképzelés szerint a tök is a kelták szent növénye volt, melyet Samhain ünnep (november 1.) előestéjén, - vagyis Halloweenkor, az alvilág és a halottak ünnepén - lámpásnak készítettek el. Ám ez a lámpás eredetileg meglepő, de krumpliból és répából készült.

Kelta istenek

„tongu do dia toinges mo thuath”
(esküszöm az istenre, akire a törzsem esküdni szokott)

A kelta népek közös vonása, hogy vallásuk politeista, vagyis többistenhitű és termékenységkultusz jellemzi. Főisteneik közé a nap, az ég, a harci istenségek tartoztak, de emellett a mesterségeknek, tájegységeknek, különböző természeti jelenségeknek is saját isteneik voltak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a különböző kelta népcsoportok a főbb istenségeket többféle névvel illeték, egyeseket pedig, meg sem neveztek. A többistenhit sokkal emberközelibb volt a kor emberei számára, hasznosabbnak és érthetőbbnek bizonyult. A kelták olyannyira közel voltak isteneikhez, hogy még rabságban is megőrizték vallásukat. Jobban féltek az istenek hatalmától, mint az emberektől. Mikor Nagy Sándor leigázta és zsoldosaivá tette a keltákat, megkérdezte tőlük, mitől félnek a világon a legjobban? Az uralkodó titkon azt remélte, hogy az ő nevét mondják majd, ám az összes kelta azt felelte:
Semmitől, talán csak attól, hogy a fejünkre szakad az ég! – utaltak ezzel az isteneik haragjára.

A legfőbb kelta istenek

Arduinna a vadászat, az erdő istennője
Belenus napisten, gyógyításra is képes
Boann folyamistennő, a termékenység szolgáltatója
Borvo a gyógyítás istene
Brigit Dagda lánya, anyaistennő, a költők, az orvosok, és a mesteremberek védnöke
Cernunnos a vadászat és a bőséges termés istene
Dagda a megnyert háború, az építkezés, és a varázslás istene
Damona a gyógyvizek istene
Dana az istenek népének névadója
Epona a lovak védnöke
Goibniu az istenek fegyverkovácsa
Lir a tengerek istene
Lug a mesterségek, a művészetek, és a vagyonszerzés védnöke
Morrigan a harc istennője
Nantosvelta a bőség istennője
Nuada az istenek királya
Ogmios az öröm, a gazdagság, a bölcsesség, és a halál istene
Rosmerta a termékenység, a bőség adományozója
Sucellus kalapácsos isten, a gazdagság adományozója
Taranis a mennydörgés ura
Teutatas hadisten, a betegség, a démonok elleni harc istene

Összefoglalva, remélem, a leírt ókori civilizációk adatok segítséget nyújtanak önnek a jövőben.

Képek






Oldalak

    Gyakori keresés

    Új keresés

    Képek






    Oldalak

      Gyakori keresés

      Új keresés